Borok
A népi gyógyászat mellett ma már az orvostudomány is elismeri a borok pozitív élettani hatását.
A vörösborban található antioxidáns hatású flavonoidoknak és polifenoloknak köszönhetően csökken a koszorúér-elmeszesedés kialakulásának esélye, míg a fehérborok az emésztőrendszerre hatnak pozitívan, például a magasabb savtartalmúak jót tesznek a gyomorsavhiányban szenvedőknek.
Alkaloidok
Nitrogén atomot tartalmazó, jelentős élettani hatással rendelkező növényi eredetű vegyületcsalád. Az alkaloidok közé tartozik az atropin, a szkopolamin, a mák-alkaloidok (papaverin, kodein, morfin), a köszvényellenes hatású kolhicin, az anyarozs-alkaloidok (ergometrin, ergotamin, ergotoxin csoport), az agyi vérkeringés fokozó vinkamin, a tonizáló sztrichnin, az antimaláriás hatású kinin, a szívritmus-zavarok kezelésében kiemelkedő jelentőséggel bíró kinidin, de ide sorolhatjuk az élvezeti cikkekben található nikotint és koffeint is.
Cserzőanyagok/Cseranyagok
A cserzőanyagok jellegzetes tulajdonsága, hogy a fehérjéket kicsapják, és a nyálkahártya felületén vékony védőréteget képezve csökkentik a gyulladást, a váladékozást és a hajszáleres vérzések erősségét. Hatásos szereknek bizonyultak gyomor-bélhurut, égési sebek, szájnyálkahártya- és torokgyulladás kezelésében. Kémiai szerkezet szempontjából két nagy vegyületcsoport, a galluszsav- és a katechin-származékok sorolhatók ide.
Glikozidok
A glikozidok tartalmaznak egy aglikonnak nevezett szerves vegyületet és a hozzá kapcsolódó cukorrészt. Attól függően, hogy az aglikonhoz milyen atomon keresztül kapcsolódik a cukormolekula, megkülönböztetünk O- és C-glikozidokat. Az aglikon rész lehet terpén, flavonoid, antrakinon, szteroidszármazék. A triterpén glikozidokat szaponinoknak nevezzük, a szívre ható glikozidok cukorrészét dezoxicukrok és glükóz alkotja.
Illóolajok
Levegőn könnyen párolgó, jellegzetes illatú anyagok. Fény és oxigén hatására gyakran gyantásodnak. Összetevőik között szerepelnek monoterpének és/vagy szekszviterpének. Egy-egy illóolaj akár több száz komponensből is állhat.
Keserű anyagok
Keserű anyag drogoknak nevezzük azokat a növényi részeket, melyeket keserű ízükért alkalmaznak a gyógyászatban. Az emésztést elősegítő hatás alapja az, hogy a keserű íz fokozza a nyál- és gyomornedvtermelést, valamint az epetermelést is kedvezően befolyásolja. Alkalmazásuk nem javasolt gyomorsósav-túltengés, fekély megléte esetén.
Szaponinok
A szaponinok (sapo=szappan) nevüket arról kapták, hogy vízzel összerázva erősen habzanak. A fitoterápiában a szaponin tartalmú növényi részeket elsősorban köptetőként alkalmazzák. Egyes szaponin-drogokat vizelethajtó hatásuk miatt a húgyutak átmosó terápiájában használják. A szaponinok a vérkeringésbe jutva mérgezőek, mert képesek a vörösvérsejteket hemolizálni, azaz a hemoglobint membránkárosító hatásuk révén kiléptetni a vörösvértestekből.
Szénhidrátok
Vitaminok
A vitaminok az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen, kis molekulájú, különféle kémiai összetételű biológiailag aktív szerves vegyületek.
